Uramirgalmazzz!!!

Ismét egoista vagyok és pedáns....már ami a vásárlást illeti :)

Amit rólam tudni kell...Imádom a Zarát.(pont)
De ki nem?
Nos az az igazság, hogy találkoztam már olyan női egyedekkel :) akik kérdőn vetették fel a szemöldöküket és nekem szegeztek egy kérdést: Te mit találsz a Zarában? Mert én akárhányszor bemegyek oda, semmit se találok, semmise tetszik...
No Ők nem lelki társak :) ( bocs az ironizálásért, természetesen jó barátnőféleségek :))
Szóval az én kérdésem valahogy úgy szólna, hogy Te figyelj te mit NEM találsz? :) Mert én akárhányszor bemegyek oda, én eldöntöm, hogy én ott akarok aludni :))))) (vagyis minden kellene.)
Persze tudom, hogy nemszabad nagyravágyónak lennem, de a szemem elcsábul...
Én eddig még megkell mondjam nem csalódtam a Zarában vásárolt holmikban.
Az tény és való, hogy elég drága és bizony nekem se tömődik tele a pénztárcám túl gyakran, de vannak olyan darabok, amikről képtelen vagyok lemondani, és eldöntöm, hogy márpedig az bizony az enyém lesz! :)

Nah és én már fényévekkel ezelőtt vártam ezt a mostani leárazást :)
Természetesen rengeteg dolog van, ami most is kéne, de persze tudom, hogy nemlehet minden az enyém...azért egy két darab jól jönne és nem bánnám, ha a magaménak tudhatnám!

Igy 26 évesen már azt vettem észre, hogy némi infantilizmus mellett azért, de sikerült kinőnöm a vegyünk össze minden szart, amirecsaktellik :) nos gáz vagy nem gáz,ugye anyagilag se állok a toppon, tehát nem könnyes a szemem a meghatottságtól hogy hudejólmegy,mert NEM :) ( ez nem panaszkodás, csak pusztán egy elkellfogadni tény)

Másik fele meg, hogy azért az évekkel meg miegymás sikerült valamennyire megtalálnom magam, a saját stílusom...
Tehát értem ezalatt, hogy ugye nagyjából tisztában vagyok a szekrényeim tartalmával...Tudom mikor mihez mire van szükség...becsúszik kúszik egy ötlet egy inspiráló kép vagy nekem tetszik dolog...és akkor azokat úgy megpróbálom beszerezni.

Nos felszoktam nézni webre,és akkor ott elböngészgetek, kiválasztok pár cuccot, ami mittomén ehhez meg ahhoz jólenne passzolna miegymás...és akkor fejbe elraktározom a listámba és elruccanok az üzetbe....(ahol persze az eltervezetteknél még többet és jobbakat is látni...szval haditerv kicsit összekuszálva lenni)
Na és akkor pár kiló cuccal, amit levadásztam a vállfákról, azokat felpróbálgatom...általában kiszokott derülni, hogy fele se kényelmes meg áll jól meg nem passzol hozzám meg belsőhang, hogy nemkell ez neked Nóra meg méretnempasszolás meg miegymás :)
Sok izzadtság, de a nyertesek végül természetesen jönnek velem haza.

1. megkell gondolnom, mert nemakarok hülyeségeket összevásárolni.
Régebben megkaptam  a barátnőmtől, amikor egyszer átjött, hogy Úriisten, mennyi szarod van :)
És igaza volt, sok szarom volt és semmi se ment semmihez, halmoztam a szart, de mára már tudatosan vásárolok, tényleg próbálom passzintani! ( megj.: nem mintha neki nem lett volna vagy lenne dupla ennyi szara :))

2. nemvagyok cipőmániás, régen sok magassarkút szedtem össze és nem is hordtam igazán, nőieskedni akartam, de rá kellett jönnöm, hogy kevés olyan alkalomra látogatok én el, amire valóak azok a kis lábbelik, és inkább hétköznapi cipőre van szükségem. Magas vagyok, tehát nemcsak kényelmes a lapos, de nekem talán előnyösebb is, mert nemszeretek kilógni az emberek közül.
Tehát egy vagányabb és egy elegánsabb csizma télen, nyáron meg valami kis lapos különleges díszítéssel, ami általában megy az én ruháimhoz.

3. nemvagyok táskamániás, mert valljuk be annyira lusta vagyok, hogy nemszeretek én minig egyikből a másikba pakolászni, meg általában egyet megszeretek és akkor azt ameddig szét nem rongyolom addig hordom. Igyekszem olyan darabot választani, ami mindenemhez passzol. Elég nagy, tehát fél életem belefér.  Persze nem azt mondom, hogyha valami táska istentelenül megtetszik , akkor nem veszem meg, de nemigazán nézegetem, elvagyok a kis jól beválttal.
Akkor kezdek el szaglászni új után, mikor már a régi tényleg felvállalhatatlan. (és elkell mondjam, hogy akkor is nehezen válok meg a kis régi darabtól, sokszor ki se dobom)

Nah akkor ennyit most így röviden a rólam egy szeletkéjéről :)


Berakok pár képet azokról a cuccokról, amikre most fáj a fogam :

Nos...
Egy kobold aranya jól jönne most...( ha a családom olvassa, akkor ezt érteni fogják)
Fekete....állatminta....Igen, ez nálam a nyerő! Imádom a fekete színt. Számomra ez nem a gyász színe,hanem az eleganciájé. Amikor feketét viselek, akkor jól érzem magam.
Állatminta: Kiskoromtól kezdve közel áll hozzám, szval nem a mostani trendhullámoknak köszönhető. Tartom magam ahhoz, hogy nem közönséges és nem Peggy Bundys! ( mellesleg kedvelem Peggy Bundyt)

Cipő:
Ezt a kis lapost pedigmár régen kinéztem és azóta áhitozok rá. Volt egy hasonlóm, amit Malagán vásároltam 3 éve. Nagyon kényelmes volt benne végigszaladgálni a jóidőt és nem utolsósorban állandó dicséreteket zsebeltem be vele. Ezért nagyon jólenne, ha egy 40 es megvárna engem most ebből a gyönyörű darabból. Ha ez most hazajönne velem, akkor jóidőre megint letudnám a cipőkérdést :)

Ingek:
 nincs különösebb magyrázatom, kellenek! Kedvenc állataimmal díszitettek! Általában ilyen ingeket hordok...általam kedvelt zakóim alá, illetve farmereimhez. Ennyi.

Leopárdos Tunika: Leopárdos! Kell. Tetszik! Tudnám használni! Feltételezem jó az anyaga!

Fekete ruhácska: Ebből sose elég. Igy kép alapján tetszik. Meglátjuk...